Busójárás Mohács

A busó fűzfából faragott maszkot viselő alak. A neves népművésze által faragott maszkok egyedi kivitelűek. A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya.

Farsangkor a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi erkölcsi szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A busó szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is.

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, amelynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybéliek mondják - eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít.