Pszicholingvisztikai tanácsadás & meseterápia

Rövid szakmai bemutatkozás

Üdvözlöm az Olvasóimat. Dr. Schéder Veronika vagyok, nyelvész-pszicholingvista, főiskolai docens, az alkotó-fejlesztő meseterápiás módszer alkalmazója.

2004-ben, már az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként kezdtem el foglalkozni pszicholingvisztikai témájú kutatásokkal. A doktori szigorlaton fő vizsgatárgyam szintén a pszicholingvisztika lett. 2009-ben szereztem PhD-fokozatot (disszertációm témája a beszédmegértési zavarok vizsgálata volt). Magyar nyelvész vagyok, s ebben a minőségemben 12 éve foglalkozom pszicholingvisztikai kérdésekkel, kutatásokkal, pszichológiai nyelvi és beszédzavarok vizsgálatával. 2010-ben lovasterapeuta képesítést szereztem, és 6 évig dolgoztam is a szakmában. Itt szintén olyan gyermekeknek és fiataloknak segítettem, akiknek valamilyen pszichés vagy mentális hátterű nyelvi és beszédzavarok nehezítették mindennapjaikat. 2016-ban végeztem el az ugyancsak akkreditált "metamorphoses" alkotó-fejlesztő meseterápiás pedagógiai továbbképzést. Főiskolai docensként órakeretek között is használom a módszert, és nagyon eredményesnek találom. Egyéni vállalkozóként lehetőséget kívánok nyújtani azoknak a fiataloknak, akik órakereteken kívül (akár a nyári szünidőben), kiscsoportos formában (védettebb légkörben) szeretnének ezzel a módszerrel még több (ön)ismeretre szert tenni, még hatékonyabban fejlődni és/vagy kommunikációs gátjaik megértésével és meghaladásával dolgozni.

Mi is az a pszicholingvisztika?

A pszicholingvisztika a XX. század közepén érett önálló tudományággá, a pszichológiai és nyelvészeti kutatások közös kérdései, találkozási pontjai révén (Gósy, 2005). Olyan kutatásokat ölel fel, amelyek a nyelvhasználóban végbemenő értelmi, érzelmi és társas működéseket érintő mechanizmusokra kíváncsiak (Pléh – Lukács, 2014). Elméleti modelljeit megfigyeléses, kísérleti adatok alapján alakítja ki. Napjainkban (az agyi képalkotó eljárások megjelenésének, fejlődésének köszönhetően) módszertanilag egyre szorosabbá válnak kapcsolatai az idegtudománnyal és a neurolingvisztikával – így, az idegrendszerben sejtszinten leképeződő folyamatok (műszeres) utolérhetősége révén az eddig láthatatlan lelki és szellemi működések lassan láthatóvá is tehetők. Izgalmas kérdések ezek. Mi megy végbe az emberben, miközben a nyelvet valamilyen módon (beszélve, megértve, írva, olvasva, könnyedén vagy nehézségekkel) használja? A válaszokhoz interdiszciplináris gondolkodásra van szükség.

Milyen kérdések kerülnek saját pszicholingvisztikai látóterembe?

Olyan nyelvi, beszéd- és kommunikációs nehézségek és zavarok, melyek hátterében valamilyen pszichés, lelki probléma feltételezhető. Ilyenek lehetnek pl.:
- a szorongásos hátterű megakadásos jelenségek a kommunikációban (pl. a mentális lexikon aktiválásának nehézségei, szótalálási, szóelőhívási nehézségek, gyakori kitöltött és kitöltetlen szünetek a beszédben, hezitálások);
- a beszédritmus zavarai (dadogás, hadarás);
- az extrém beszédfélelem (pl. szelektív mutizmus);
- az érzelmek felismerésének, kifejezésének és szabályozásának kommunikációs zavarai (pl. agresszív nyelvi viselkedés);
- a verbális kapcsolatok kialakításának és fenntartásának nehézségei.

Hogyan segíthetek?

A „metamorphoses” fejlesztő meseterápiás módszerspecifikus pedagógiai képzettségemmel. Egyéni és kiscsoportos alkotó-fejlesztő foglalkozások keretében. Elsősorban önismeret- és személyiségfejlesztéssel, ezen keresztül kommunikációs technikák tanításával. A kurzusok átlagosan 1-12 találkozásból állnak.

Kinek segíthetek?

Elsősorban olyan 16-25 éves középiskolás, főiskolás, egyetemista fiataloknak, pályakezdőknek, akik a fent említett kérdésekben érintettnek érzik magukat.

Miben segíthetek?

Abban, hogy egy adott személyhez/csoporthoz, helyzethez vagy problémához alkalmazkodva, tudatosan választott történet feldolgozásával kísérjem a hozzám fordulókat önismereti útjuk egy meghatározó szakaszában, személyiségfejlesztő céllal. Hiszen minden élethelyzetnek megvan a maga mesepárja (Boldizsár, 2014). Semmit nem adok, ami már eleve ne lenne részük – abban segítem a hozzám forduló fiatalokat, hogy megismerjék saját belső erőforrásaikat, és a történetfeldolgozásokon keresztül mintákat mutatok nekik, hogyan lehet azokkal élni.

Néhány gondolat a metamorphoses alkotó-fejlesztő meseterápiás módszerről:
- A módszer a jobb agyféltekés, képi gondolkodás aktivizálásával dolgozik. Ennek több szempontból is nagy jelentősége van – pl. ma már kutatások bizonyítják (l. Marchant, 2016), hogy a képi gondolkodással sejtszinten lehet befolyásolni szervezetünk, akár az immunrendszerünk működését is.
- Az egyes történetek tükröt tartanak elénk. A meséken keresztül meg lehet ismerni a psziché összetevőit. Alkalmat teremtenek a saját belső lehetőségeinkkel való találkozásra.
- Mindegyik mesetípus egy-egy emberi működést mutat be, viselkedés- és gondolkodásbeli példát tartalmaz.
- A közösen feldolgozott történetek segítik a helyzetek többszempontú megértését, ezáltal pl. az előítéletek, az agresszió vagy a szégyen kezelését. Alkalmat teremtenek a kapcsolódási zavarok megelőzésére és kezelésére.
- Alkalmasak az érzelmi intelligencia fejlesztésére.
- Bizalomerősítők, bátorságnövelők. Csökkentik a szorongást, a félelmet. Lélekfrissítők.
- A mesék képesek a megbomlott egyensúlyt renddé változtatni. Megmutatják, hogyan zavarodott bennünk össze valami, és hogyan állhat helyre a harmónia. Milyen képességekre kell szert tennünk, milyen korlátokat/határokat kell ennek érdekében meghaladnunk.
- A mese végére senki sem ugyanaz, mint aki az elején volt. A szereplőkkel együtt új tapasztalatokhoz, új szemléletmódhoz juthatunk, ami segítheti a problémákhoz való viszonyulásunk megváltozását.