Lehel Vezér Gimnázium

Iskolánk története

ISKOLATÖRTÉNETI KRONOLÓGIA

1767 – Dósa Pál jászkerületi kapitány saját költségén megalapítja a latin kisgimnáziumot Jászapátin – egy osztállyal

1776 – az iskola a királyi gimnáziumok közé, a budai tankerülethez kerül

1779 – a központi követelményeket teljesítendő, az intézményt a
kerületek középpontjába, Jászberénybe helyezik át; helye a katonatiszti
lak, majd a Zagyva partján levő magtár épülete; 3 osztály, tandíj
nélküli oktatás 1784/85-ig

1782 – a gimnázium megkapja első hivatalos pecsétjét: ”Sigillum Scholae Grammaticea Jászberényiensis 1778”

1789 – megnyílik az ötosztályos nagygimnázium, az új pecsét felirata: „Sigillium Regii Gymnasii Jász Berenyiensis 1789”

1791 – „A földrajz, honi történelem, természetrajz, számtan könnyebbség és nagyobb eredmény végett magyar nyelven” adatik elő.

1806 – a II. Ratio Educationis alapján az intézmény hatosztályos főgimnáziummá alakul

1844 – a magyar nyelv hivatalossá lesz a gimnáziumokban; a
retorika, poézis, mitológia kivételével magyar nyelven folyik az oktatás

1848 – az események hírére az oktatás befejeződik, a felsőbb
évesek a fegyveres küzdelembe is bekapcsolódnak; az intézetet kórházzá
alakítják, a padokból és egyéb felszerelésekből ágyakat készítenek a
sebesültek számára

1851 – a forradalom utáni új rendeletek válságos helyzetbe
sodorják az iskolákat – intézményünk is megszorításokra kényszerül;
négyosztályos algimnáziumként működik tovább

1856 – Jankovich György főkapitány megszervezi a „Jászkerületi
altanodai bizottmányt” a gimnázium megmentésére és továbbfejlesztésére

1868 – a jászberényi gimnázium mint nyolcosztályos főgimnázium kezdi meg működését, és az érettségiztetés jogát is megkapja

1887 – a város átveszi az iskolát a tanegylettől, elkészül az új épület tervrajza

1888 – az új épületben kezdik el a tanévet

1896 – „Magyar Királyi Állami Főgymnasium”

1914/18 – a világháború idején a folyamatos oktatás nehézségekbe
ütközik: a tanárok többsége és a diákok egy része a fronton harcol,
sokan családfenntartóként otthon dolgoznak

1919 – a Tanácsköztársaság radikális rendeleteinek hatása
(hittanoktatás eltörlése, érettségi helyett végbizonyítvány stb.) csupán
néhány hónapig tart

1922 – az intézmény neve: József Nádor Gimnázium

1924 – az intézet reálgimnáziummá alakul

1941/45 – a tanárok és tanulók ismét aktív részesei az eseményeknek

1944 – az intézet épületét az német katonaság több ízben igénybe
veszi, de időnként engedélyezi az oktatást; ám a városban uralkodó
nyugtalanság és bizonytalanság miatt a tanítást be kell szüntetni

1944 – az épületet kórháznak rendezik be

1945 – az intézmény ismét rendeltetésének megfelelően működik;
addig Fecske Sándor háza ad otthont az oktatásnak; a tanévben már csak
négyosztályos gimnázium működik

1946 – megnyílik a dolgozók gimnáziuma is; iskolánk felveszi a LEHEL VEZÉR GIMNÁZIUM nevet

1950 – az új név: Mikszáth Kálmán Gimnázium

1956 – ismét LEHEL VEZÉR GIMNÁZIUM

1948 – megalakul a diákotthon

1956 – a gimnázium tanulóinak egy része tevékenyen részt vesz az eseményekben, többen csatlakoznak a forradalmi szervezetekhez

1961 – megindul a szakmunkásképzés, az intézmény neve 1971-ig: Lehel Vezér Gimnázium és Ipari Szakközépiskola

1964 – megjelenik az első iskolaújság, a Fórum, 1979-től Lehel Harsona néven; főszerkesztője Csomor Józsefné tanárnő

1965 – először kezdi meg működését az iskolarádió a KISZ kezdeményezésére

1966 – elkészül a gimnázium tornakertje – ekkor még Bathó-kert, később Szántai-kert néven

1976 – megnyílik az iskolai büfé

1977 – társadalmi munkával elkészül a pinceklub

1984 – átadják az új épületszárnyat

1988 – Szántai Katalin tanárnő létrehozza az Iskolagalériát

1988 – megindul és 1994-ig tart az orosz két tannyelvű oktatás

1989 – kapcsolatteremtés a vechtai Gymnasium Antonianummal

1990 – testvérkapcsolat a kolozsvári Brassai Sámuel Líceummal

1991 – elindul a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás

1999 – kapcsolatfelvétel a conselvei Enrico Mattei Líceummal

2000 – a gimnázium megkapja a város önkormányzatától a Pro Urbe-díjat

2004 – megszűnik az iskolai kollégium, a város középiskoláival együtt más épületben kap helyet

2005 – elindul a nulladik évfolyamos nyelvi képzés