A Pécsi Nemzeti Színház 1895. október 5-én nyitotta meg kapuit a műkedvelők előtt a Bánk bán című darabbal. Az épület 90 évig szolgálta Pécs és a térség színház szerető közönségét, de életveszélyessé vált. Az 5 éven át, tartó felújításnak köszönhetően (1986-tól-1991-ig), korszerű, több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpadot, új fény-, hang-, és videórendszert szereltek be, valamint egy 4 részben süllyedő zenei árkot is kapott.A pécsi színházi élet, színház nélkül 1895-igA 19. század közepén Pécs soknemzetiségű város volt: magyarok, németek, horvátok éltek itt, és évszázadok alatt keveréknyelvük alakult ki. A tiszta magyar és német irodalmi nyelvet a vándorszínészek hozták el, akik különféle helyeken léptek fel, míg állandó színházuk nem volt: fogadókban, magánházakban, például az ún. Elefántos Házban, vagy a tettyei kisszínpadon. Színház építését már 1815 óta tervezték, az első állandó színház végül 1839-ben nyílt meg a Mária utcában, a Királyi Ítélőtáblának a polgári leányiskola felé eső részén. Az épületnek csak homlokzati rajza maradt fenn; 1886-ban bezárták a rossz állapota miatt. Ez követően ideiglenes jelleggel egy fából épült nyári színkört emeltek a tornacsarnok mellett.Építése és a megnyitóAz új színházépület felépítéséhez a város Színügyi Bizottságot állított fel. A kiválasztott helyszínen, a mai Színház téren akkor katonai csapatkórház állt. Az 1890 májusában kiírt tervpályázatot Láng Adolf és Steinhardt Antal nyerte. A város pótadó kivetésével és adománygyűjtéssel igyekezett előteremteni az építéshez szükséges pénzt, de ez nem járt sikerrel, ezért hitelt vettek fel. 1894-ben adták volna át eredetileg, de az építési nehézségek miatt 1 évet csúszott az átadás, és 1895. október 5-én nyitották meg a színházat Erkel Ferenc Bánk bán című előadásával.